5.fejezet
2009.04.10. 14:45
Sakura legalább fél óráig csak feküdt és azt se tudta, hogy mi van. - Lemegyek és csinálok neked teát, hogy be tudd venni a fájdalomcsillapítót oké? -Sasuke elindult az ajtó felé - Hahó, föld hívja Sakurát! - Hogy mi van? Ja persze menj csak.- tért vissza a valóságba Sakura. Amikor Sasuke kiment az ajtón Sakura már azon gondolkozott, hogy, hogy fogja kinyírni azt a szemetet ”Hogy merészelte! Ha felépülök komolyan, mondom, kicsinálom!” dühöngött magában Saku. De azt el kellett ismerni-e, hogy nagyon jól esett a csók. Ha visszagondolt az eseményekre Sakura feje kezdett egy paradicsomra hasonlítani. Ebben a pillanatban lépett be Sasu. - Mi van Sakura? Megint felment a lázad?- lépett közelebb a lányhoz Sasu és megnézte a homlokát. - Semmi bajom!- tolta el Sasu kézét Saku. - Tessék a gyógyszered! - Mi a francnak nekem gyógyszer? Semmi bajom nincs az égvilágon! Csak egy kicsit fáj és ennyi! Ezért nem fogok mű szarokat beszedni- dühöngött Sakura és elfordította a fejét. - Ahogy gondolod! De ne nyafogj, ha síkíthatnékod van. - Jól van, na! Csak add már ide. kapta ki a pirulát Saku Sasu kezéből. És a teát is, ha kérhetem! - Inkább segítek! - Kösz! Nem kell! - Ha le akarod magad önteni egy bögre meleg teával, akkor csak szólj. De azt tudod, hogy nem ülhetsz fel! -ironizált Sasuke. - Jól van, na! Csak add már oda azt a szart! Sasuke megtartotta Sakura fejét, amíg bevette a pirulát. A műveletet sikerült sikeresen elvégezni. - Fúj! De rossz! - Melyik a tea vagy a gyógyszer? - Szerinted melyik te okostojás? Mellesleg miért csókoltál meg? Sasu egy kicsit meglepődött a kérdésen. Azt gondolta, hogy megúszta az egészet. - Csak befogtam a szád, mert már megint idegesítő voltál. Erre Sakura elkezdett röhögni. Igaz fájt neki, de ettől függetlenül fél óráig nem nyugodott le. - Most meg mi olyan vicces? - Semmi. Csak nem hazudsz jól! Erre Saku még jobban elkezdett röhögni. Sasu erre úgy nézett Sakura, mint egy idiótára, akit most engedtek ki a dili házból. - És mond csak Sakura. Nem fáj, ahogy nevetsz - Dehogy nem! Nagyon is! - Akkor jobb lesz, ha abba hagyod még mielőtt tényleg valami komoly bajod lesz! - Oké! Ha megmondod az igazat! - Mit mondjak meg? - Nagyon jól tudod! - Haggyá má békén! Megint kezdesz idegesítő lenni! - Nem érdekel! Csak hagy, halljam. - Ha ennyire akarod! Nem tudom! Sakura már megint elkezdett nevetni. ”Te jó ég!” gondolta magában Sasu és leült Sakura ágya szélére. Amikor Saku megnyugodott Sasuke elment csinálni valami kaját. Addig Sakura próbálta nem észrevenni a fájdalmat, ami miatt tényleg sikítani tudott volna. „A francba! Tényleg igaza volt Sasukénak! Nem kellett volna annyit nevetnem”gondolta. Sasuke összeütött egy egyszerű szendvicset és felvitte Sakunak -Köszönöm! - Nincs mit! Mind a ketten megették a szendvicsüket. - Sakura szerintem aludj egyet! - Oké! De te se állj itt! Nyugodtan ülj le az ágyam végére, felhúzom a térdem.- mosolygott Saku. Sasuke leült Sakura ágyának a végébe és neki dőlt a falnak. - Nyugodtan nyújts ki a lábad! Gondolom, fáj a hasad. - Oké. Sasuke két perccel később el is aludt és rádőlt Sakura. Aki csak meglepetten megmosolyogta a dolgot, de amikor Sasu átkarolta a derekát elpirult. Majd ő is elaludt.
Végre kicsöngettek az utolsó óráról. Hina, Tema, és Ten siettek, ahogy tudtak Sakura lakására. - Jézusom, amit ketten azok csinálhattak! Csoda, ha nem lesz betörve egy-két ablak. -gondolt bele Hinata. - Igazad van! Jobb, ha sietünk – helyeselt Ten. Temari csak a vállát vonogatta Amikor beléptek az ajtón nagyon meglepődtek a csenden. Mind a 3 felmentek halál csendben az emeletre. Amikor benyitottak a szobába, mind a hárman nagyon meglepődtek. Sasuke Sakurán aludt, közben átkarolta a derekát és Saku is aludt. Mind a 3-man elmosolyodtak, mert olyan aranyosak voltak ott ketten. Csendben becsukták az ajtót, ne hogy felébredjenek. Lementek a konyhába, hogy csináljanak valami kaját. - Ez hihetetlen! Egyik nap ki akarják nyírni egymást, másnap meg együtt alszanak. -csodálkozott Hina miközben zöldséget szeletelt. - Ezt még nekem is nehezemre esik elhinni! Pedig ez nagy szó.- nevetett Tema. Csöngettek. - Biztos a fiúk! Megyek ajtót nyitni. – indult Ten. - De egy szót se Sakuról és Sasuról! Lehet, hogy ez véletlen. - Igen, igaza van Hinának! - Jó, jó! Tenten kinyitotta az ajtót. - Sziasztok fiúk! Gyertek! - Szia Tenten! -mondta Neji és adott egy csókot kedvesének. - Hali!- köszönt Naruto is. Tenten bevezette a két fiút a szobába. - Szia Hinata!-; ölelte meg Hinát Naru. - Szi…szia! - És Sakura hol van? -kérdezte Neji. - Alszik! -válaszolt Tenten. - És Sasuke? - Itt vagyok! Csá! – sétált le a lépcsőn Sasu. - Hogy van Saku? - Egész jól! Volt ereje kb. 1 óráig nevetni. - Na, igen! Ez a mi Sakunk. – nevetett Tema és mindenki. Sakura lassan nyitotta ki smaragd zöld szemeit. „ébredezik” Hallotta valaki hangját. A szeme nehezen szokott hozzá a világoshoz. Amikor végre tisztán látott, Egy nagy mosolygós felet látott meg. Akkorát sikított ijedtében, hogy csoda az, hogy minden ablak épp maradt. - Naruto! Ilyet ne csinálj még egyszer légy szíves - Bocsi Saku! Na és, hogy vagy? - Köszi jól! Jé, mindenki itt van? - Na ja, álomszuszék! -mosolygott sejtelmesen Tema. - Hogy aludtál? -kérdezte mosolyogva Hina. - Köszi! Jól! - Tessék! Egyél valamit! -nyújtott át egy tál Rament, Tenten. - Köszi! - Tessék itt a lecke! -rakott le egy táskát Neji Sakura asztalára! - Köszi! De ezzel nem kellett volna fáradnod Neji! -mosolygott Saku. - Ha ettél lécci vedd be a gyógyszered. -adott oda egy pirulát Sasuke. - Oké!- vágott egy grimaszt Saku, amin mindenki elkezdett nevetni. - A továbbiakban, úgy lesz, hogy ameddig anyud nem jön haza Sasuke lesz itt veled, és vele fogsz tanulni! Felhívtam anyudat, hogy mi történt és mindent tudd! -ült le Saku ágyára Hina. - Köszi, mindent! - Ugyan nincs mit! -mondták egyszerre a többiek. - Mi most megyünk! Már későre jár. -búcsúzott Neji! - Mért mennyi az idő? - Hét óra.- válaszolt Naru. - Egy kicsit elaludtam! Sziasztok! -mosolygott Saku. Mindenki elment. Csak Sasuke és Sakura maradt a házban.
|