Mire odaértek, Sakurának a feje egy rákéra hasonlított. Saku bekopogott, mivel Sasukénak nem volt szabad keze. 

- Tessék?- nyitott ajtót a nővér.

- Jó napot! Ma tesi órán kiütőztünk és Sakurát gyomorszájon, találták egy erős labdával. Nem érzi magát túl jól.- mondta a fiú.

- Nem tudom milyen órátok volt, de ma legalább 10 gyerek volt itt az osztályotokból. Tedd csak le Sakurát arra az ágyra.- mosolygott a nővér.

Sasuke odasétált az ágyhoz Sakurával, és letette rá.

- Mond csak Sakura. Nem vagy te lázas?- kérdezte a nővér aggodalmasan.

- Nem!- felelte Sakura. Ránézett Sasukéra, aki gúnyosan mosolygott.

- Köszönöm Sasuke, hogy idehoztad. A következő szünetben, majd megmondom, hogy, hogy van. De most menj, mert a végén elkésel az óráról.- tessékelte ki Sasukét a nővér a szobából.

Amikor Sasuke visszaért az osztályba „letámadta” Hina, Tenten és Tema.

- Hogy van Sakura?- kérdezték egyszerre.

- Nyugi lányok! Nem tudom, azt mondta a nővér, hogy a következő szünetben, majd megmondja.

- Ha valami baja lesz! Esküszöm, hogy élve megnyúzlak!- fenyegetőzött Tema.

Megszólalt a csengő és elkezdődött az osztályfőnöki óra.

- Jó napot gyerekek!- lépett be az osztályba Kakashi.

- Jó napot sensei!- köszöntek a gyerekek.

- Sasuke!

- Igen?- kérdezte Sasuke gyanakodva.

- Hogy van Sakura?

- A nővér azt mondta, hogy a következő szünetben tudja csak megmondani, hogy, hogy van.

- Értem! Most pedig álljon fel az, akinek lett valami baja a mai tesi órán.

Több mint az osztály fele fölállt. Csak néhány fiú maradt ülve.

- Üljetek le! Ez mégis mire volt jó?(néma csend és mindenki a földet nézte) Még szerencse, hogy senkinek se tört el semmije. Mellesleg ki volt az, az idióta, aki gyomorszájon dob egy lányt teljes erejéből? Gyerünk, álljon fel!

Sasuke felállt.

- Gratulálok! Jól indítasz! És mi lett volna, ha véletlenül úgy találod el, hogy meghal? Óra után haza kíséred. Megértetted?- ordibált Kakashi Sasukéval. Hinata jelentkezett.

- Igen Hinata?

- Sakurát nem jó ötlet haza kísérni, mert nincsenek otthon a szülei.

- Értem. Akkor Sasuke haza viszed, és ott maradsz vele! Megértetted?

- Igen.

- Leülhetsz!- mondta a sensei már egy kicsit higgadtabban.

Az óra hátra levő részében megbeszélték az egyéb osztályfőnöki dolgokat. Majd megszólalt a csengő.

Tenten, Hina, Tema és Sasuke igyekeztek az orvosi szoba felé. Amikor a nővér ajtót nyitott egyből össze visszakérdezgettek mindent.

- Nyugalom gyerekek! Sakurának szerencsére nincs semmi komoly baja, de minimum 2 hétig ágyban kell lennie, és nem tud lábra állni.- nyugtatta a gyerekeket a nővér.

- És most hol van? – Kérdezte Hina.

- Éppen alszik. Gondolom tanítás után, kíséritek haza.

- Nem. Az osztályfőnökkel megbeszéltük, hogy Sasuke most viszi haza. – mondta Tenten

- Értem. Akkor fel is ébresztem.

- Nem, nem kell. Úgy se tud lábra állni. Mindenféleképpen vinni kell.- szólt közbe Sasuke.

- Akkor ott van ahova letetted. – mosolygott a nővér.

Sasuke bement a szobába. Sakura olyan volt, mint egy angyal. Sasuke belepirult, ahogy nézte a lányt. Hirtelen elfogta a bűntudat, azért amit tett. Szívesen leülne, és órákig elnézné a békésen alvó lányt. Kicsit ki volt pirulva és sápadt is volt. Sasuke megfogta a homlokát, és meglepődötten tapasztalta, hogy egy kicsit meleg. Óvatosan a karjaiba vette és kivitte.

- Tessék Sasuke! Ezt add oda Sakura szüleinek. – nyújtott át egy papírt a nővér.

- Oké. – vette át a papírt Sasuke.

- Tessék Sasuke! Ezzel mehettek ki. – nyújtott át egy papírt Tema.

- Köszönöm. Na akkor mi megyünk. Sziasztok!

- Sziasztok! És vigyázz Sakurára!- köszöntek el a lányok.

Sasuke megmutatta a „kimenőjüket” és elindult a megadott címre. „Na, remek! Itt vagyok egy alvó lánnyal a kezemben, ráadásul, akire egész délután vigyáznom kell” – mérgelődött magában Sasuke. De amikor ránézett az alvó lányra egyből megnyugodott. Sakura néha, néha felnyögött, de semmi más nem történt egész úton. Amikor megérkeztek Sakura lakására, Sasuke elő kutatta a kulcsot és bement. Sakurát lerakta a kanapéra, majd körül nézett, hogy mi hol van. Amikor végzett vissza ment Sakurához és leült vele szembe. Várta, hogy a lány fölébredjen. Végül ő is elaludt ülve. Sakura lassan ébredezni kezdett. Amikor kinyitotta a szemét nagyon meglepődött, mert otthon volt. Elfordította a fejét és még jobban meglepődött, amikor meglátta az alvó Sasukét. De utána elmosolyodott, mert olyan aranyos volt, ahogy ott aludt. Fel akart ülni, de a fájdalomtól felnyögött és hagyta az egészet. A nyögésre Sasuke felébredt és rá nézett a lányra. Sakurának bekönnyezett a szeme.

- Maradj nyugton! Nem szabad se ülnöd, se járnod 2 hétig. Most pedig fölviszlek a szobádba!- állt fel Sasuke.  

- Na ne! Egyátalán, hogy kerültem ide! És te miért vagy itt?

- A sensei mondta, hogy hozzalak haza és vigyázzak rád! – felelte egyszerűen Sasu

- Értem.

- Most pedig felviszlek!

- Dehogy viszel! Ne érj hozzám!

- Szerinted hogy hoztalak haza a suliból? – kérdezte gúnyosan Sasu.

- Ezt nem hiszem el! Mért nem valamelyik csaj…

És így tovább. Sasu nagyon megunta az egészet ezért betapasztotta Saku száját egy csókkal.

Saku ledöbbent, így Sasuke könnyű szerrel, fölvitte a szobájába, majd letette az ágyára még mindig döbbent Sakurát.